Mikor mondható, hogy egy iskola eredményes?
Több évtizede kutatják ezt, így nem véletlen, hogy a különféle megközelítések, a különféle fogalomhasználat, a különféle mérési módszerek és a különféle vizsgálati célok alapján nincs egységes meghatározása az iskolai eredményességnek.
Az biztosan állítható, hogy az iskolai eredményesség nagymértékben kontextusfüggő, számos koncepciója létezik, az iskolai hatások feltárása egyre inkább tudományközti, a megismerésre és lelki, személyes tényezőket is figyelembe vevő modellek segítségével történik.
A legfrissebb kutatási eredmények szerint az iskolai eredményesség szoros összefüggést mutat az iskolai légkörrel. Azaz: minél jobb az iskola hangulata, annál inkább eredményes az oktatás!
Ötödikes diák magyar népmese illusztrációja
Egy iskola légkörét a következő tényezők határozzák meg leginkább: (1) a tanulási környezet, (2) az intézményi kultúra, (3) a tanulásközpontú vezetés, (4) a tanárok egymás közötti együttműködése vagy (5) a szülők bevonása az iskola életébe.
(1)tanulási környezet
A tanulási környezet körébe tartozik a megfelelő, modern infrastruktúra (színes falak, világos osztálytermek, modern világítás, könnyen mozgatható iskolabútorok; gyors, wifihálózat; minél természetesebb környezet stb.), tudatosan fejlesztett pedagógiai kultúra; támogató tanulási környezet a diákok és a tanárok számára is – (a magasan kvalifikált tanárok vonzása, támogatása, megtartása; hatékony osztálytermi stratégiák biztosítása).
Ötödikes diák magyar népmese illusztrációja
(2) az intézmény)i kultúra
A „kollektív autonómia és felelősség” kifejezéssel leírható intézményi kultúra úgy tudja (tudná) segíteni az iskolai eredményességet, ha az iskoláknak lehetőségük van - jelen helyzetben: volna - arra, hogy maguk tűzzék ki nevelési-pedagógiai céljaikat, - ez nagyjából megvalósul, minden iskola azt ír be a nevelési programjába, amit akar - maguk határozzák meg az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, és arra is lehetőségük van, hogy önállóan döntsenek, reagáljanak a környezet kihívásaira. Ebben a munkahelyi légkörben az iskolavezetés fő célja, hogy a tanári kar és a szülők által közösen megállapított pedagógiai-nevelési célok elérésében az iskola sikeres legyen. Mindez az oktatási folyamat minden szereplője számára - iskolában dolgozók, diákok, szülők - együtt cselekvését, közös felelősségvállalását feltételezi.
(3) a tanulásközpontú vezetés
A tanulásközpontú neveléshez diákoknak, szülőknek, tanároknak is szemléletváltásra van szüksége, hiszen a tanár nem megmondója, lediktálója a tudásnak, hanem felfedeztetője. Ez lassúbb, tanár, diák részéről is aktívabb, munkásabb folyamat, mint a ’lediktálom, megtanulod, ötöst kapsz, mindenki elégedett’ régi módszer. A szülőknek is változtatniuk kell a gondolkodásukon, a felfedeztető tanári magatartás a diák tanulását segíti, erősebb tanár-szülő partneri viszonyra van szükség ahhoz, hogy a szülő lássa, értse a tanári munkát.
Ötödikes diák magyar népmese illusztrációja
(4) a tanárok egymás közötti együttműködése
Az egymás közti együttműködésnek ki kellene terjednie szakmai, pedagógiai együttműködésre – pl. a továbbképzésen résztvevő tanárok részletesen beszámolnak kollégáiknak a képzése n szerzett tudásról – és a nevelés egyéb területein való együttműködésre is: esetmegbeszélésekre, osztálykonferenciákra ... A mai magyar iskolarendszerben több jó egyéni iskolai példa van erre, de még mindig újdonságnak számít rendszerszinten.
(5) a szülők bevonása az iskola életébe
Több jellemző területe van, legfontosabbak az az iskola és a család közötti hatékony kommunikációra való törekvés a gyerek tanulmányi helyzetéről, lelki, önismereti neveléséről, iskolai szociális kapcsolatairól stb.
Ilyen terület még a szülői önkéntesség: a szülő aktív részvétele az iskola és/vagy osztály életében az iskola és a gyermek érdekében: pályaválasztási, pályaorientációs, lelki, egészségügyi képzésekben, egyéb iskolán kívüli foglalkozásokon - szakkörök, kirándulások, közösségépítő összejövetelek - való részvétel.
Harmadik a döntéshozatal: részvétel az iskolai szülői testületek munkájában; aktív párbeszéd a tanári közösséggel az iskolai nevelési célok meghatározásában, felülvizsgálatában, tudatos szülői reflexiók az iskola életéről és ezek közös értékelése.
Igen, ezek a feltételek egy tudatos, biztonságos élethelyzetben lévő középosztálybeli családtól várhatók el, ez az egyik magyarázata annak, hogy Magyarországon miért határozza meg igen erősen a szülők társadalmi helyzete a diákok iskolai karrierjét ...
