Ilyen a jó iskola, avagy hogyan tanul egy kamasz?

Ilyen a jó iskola, avagy hogyan tanul egy kamasz?

Korea és Kína a kamaszok világában

Távolról közelebbre: esély felnőtt és kamaszvilág találkozására

2019. november 07. - forIndependence

 

Nem, nem a kínai tornacipők, táskák, írószerek, kapucnis pulóverek, fülhallgatók, telefonok, power bankok ... jelenlétéről van szó, hanem a kínai TikTok és a dél-koreai kpop mindennapi jelenlétéről.

 Ez két olyan távol-keleti jelenség, amely a gyerekek jó részének meghatározza a napjait anélkül, hogy felnőtt környezetük felmérné, ismerné ezek hatását.

 A koreai popzene, a kpop csudálatos valami, Dél-Korea a tévésorozatokkal együtt tudatosan fejleszti, terjeszti ezeket, hiszen a világszerte jelenlévő rajongók körében mérhető módon növeli Korea és a a koreai ipari termékek iránti bizalmat, amely bizalom jól látható módon megjelenik a dél-koreai cégek mérlegeiben, az ország turisztikai statisztikáiban.

 A kpop előadói nagyon szép emberek, jó a frizurájuk, elegánsak, fiatalok; a kpop slágerek zenéje fülbemászó, a dalok szövegei egyszerűek, könnyen átélhetőek; az előadók mindig táncolnak is a videoklipeken, ezeket a koreográfiákat szeretik a a rajongók megtanulni, utánozni.

kpop_hoz.jpg

forrás: pixabay

 A zenékben, a szövegben – annak, aki érti - és a klipekben megjelenő felszabadult derű, finom vagy egyértelmű frivolitás vonzza a kamaszokat, olyan világba repíti őket, amely ideális számukra, amely feledteti velük a számukra sokszor távoli, érthetetlen valóságot.

 A gyerekek tehát látják a felszínt, a tökéletes megjelenésű embereket, a könnyed szórakozást, a bulis életet, de már csak kevesen jutnak el a kpop ismeretében olyan mélyre, hogy felismerjék a tökéletes megjelenések mögött szépészeti műtétek, fodrászok, kozmetikusok, tervezők, technikai szakemberek garmadája áll, akik megteremtik a valóságosnak eladott virtuális személyiségeket.

 A valóságban nem létező – nem úgy létező, amilyennek látszik – ideálokért rajonganak a kamaszok, beszédes az angol elnevezése is ezeknek a sztároknak: kpop idols – kpop bálványok, akik a koreai ipar növekedésének, a dél-koreai országimázs zseniális, könnyen fogyasztható, vonzó eszközei.

 Valószínűleg ez önmagában nem baj, ha gyerekeink tisztában vannak azzal, hogy a médiában megjelenő „valóság” csak látszat.

  A másik nagy jelenség a kínai tulajdonban álló közösségi oldal a TikTok; az Index cikkeiből könnyen követhető miként szárnyal egyre magasabbra ennek a közösségi oldalnak az ázsiója az adatkezelési botrány ellenére. Az oldal jellegzetessége, hogy 15 másodperces, legfeljebb egy perces videókban a felhasználók ismert zenékre tátognak, táncolnak – az imént emlegetett kpopos zenék is szépen jelen vannak – vagy más egyéb tartalmakat – öltözködés, sport, iskolai történetek, felnőttekkel (leginkább szülők és tanárok) kapcsolatos élményeiket osztják meg.

 A közösség telefonos applikáción keresztül érhető el, veszélye, hogy név nélkül, hamis személyazonossággal is lehet regisztrálni, a videókat kommentelni. Könnyen válhat zaklatás áldozatává bármely regisztrált felhasználó.

 A videókat feltöltő felhasználók számára nagyon fontos a megtekintések, a megosztások, a lájkok, kommentek száma, a kortárs kapcsolatokat mindenekelőtt érvényesnek tartó kamaszok könnyen elveszhetnek ebben a világban, a több százmillió felhasználó megszámlálhatatlan mennyiségű tartalmat tölt fel, órákig lehet a telefon képernyőjén pörgetni az egymáshoz hasonló tartalmakat ...

phone.jpg

forrás: pixabay

Ha megkérdezünk bármilyen iskolatípusba járó 5-12. évfolyamos diákokat, megkérvén őket, hogy írják le napi tevékenységeiket, és azt is, hogy melyikkel mennyi időt töltenek, kiderül, hogy hétköznapjaik aktív tizennégy órájából (07:00 - 21:00 óráig) legalább nyolcat az iskola tölti ki.

 Ha ezután arra kérjük őket, hogy rangsorolják napi tevékenységeiket, azt fogjuk látni, hogy a legtöbb időt követelő tevékenység – iskola, tanulás – biztos, hogy legfeljebb a középmezőnyben végez, sokaknál jóval lejjebb.

 Mindennapi szülői és tanári tapasztalat, hogy az iskola – általában a felnőttek – világa mennyire távol áll a gyerekek világától, az iskolában ezt lelkes tanárok ikt-s módszerekkel, játékosítással, és megannyi pedagógiai, módszertani eszközzel és alkalmankénti ’zenés-táncos lézershow-val’ próbálják áthidalni.

 A mai magyarországi tanárok átlagéletkora 47-48 év, tehát az iskolában átlagban többgenerációnyi életkori különbségek, többgenerációnyi távolságban lévő értékrendszerek találkoznak, kellene, hogy találkozzanak, kellene, hogy kölcsönösen nyitottak legyenek egymásra.

Mi tanárok 45 percnyi figyelemre próbálják késztetni azokat a kamaszokat, akik tizenöt másodpercben teljes történeteket közölnek, teljes tartalmakat látnak; és 8-10 #-gel egy többnapos osztálykirándulást is összefoglalnak.

 Egy jó iskolát a szülők, a tanárok és a diákok hármas együttműködése alakít ki, ezért gondolom elemien fontosnak, hogy mi felnőttek ismerjük és értsük a világukat, nézzük meg mi van a TikTokon, hallgassunk kpopot, nézzük meg a Stranger Things és a Riverdale című sorozatokat, hogy ezáltal érzelmileg közelebb kerülve gyerekeinkhez, diákjainkhoz, jobb esélyt kapjunk saját értékeink átadásához.

 Saját bőrömön tapasztaltam meg: a napokban tettem egy stranger things-es megjegyzést az egyik osztályban, persze két-három perces zsezsgést idéztem elő vele, de rögtön ajánlották, hogy nézzem meg a Riverdale című sorozatot is. Mikor néhány nappal később megemlítettem, hogy már megnéztem az első részt, kedves mosolyokat kaptam; biztosan növekedett az osztályon belüli elfogadottságom, ez lehetőséget ad, hogy közelebb vihessem azt is, amit tanítok, közvetítek.

 

 

 

 

Eredményes iskola

Az iskolai légkör és az iskolai eredményesség összefüggése

 Mikor mondható, hogy egy iskola eredményes?

 Több évtizede kutatják ezt, így nem véletlen, hogy a különféle megközelítések, a különféle fogalomhasználat, a különféle mérési módszerek és a különféle vizsgálati célok alapján nincs egységes meghatározása az iskolai eredményességnek.

 Az biztosan állítható, hogy az iskolai eredményesség nagymértékben kontextusfüggő, számos koncepciója létezik, az iskolai hatások feltárása egyre inkább tudományközti, a megismerésre és lelki, személyes tényezőket is  figyelembe vevő modellek segítségével történik.

 A legfrissebb kutatási eredmények szerint az iskolai eredményesség szoros összefüggést mutat az iskolai légkörrel. Azaz: minél jobb az iskola hangulata, annál inkább eredményes az oktatás! 

20191101_222020.jpg  Ötödikes diák magyar népmese illusztrációja

 Egy iskola légkörét a következő tényezők határozzák meg leginkább: (1) a tanulási környezet, (2) az intézményi kultúra, (3) a tanulásközpontú vezetés, (4) a tanárok egymás közötti együttműködése vagy (5) a szülők bevonása az iskola életébe.

 (1)tanulási környezet
A tanulási környezet körébe tartozik a megfelelő, modern infrastruktúra (színes falak, világos osztálytermek, modern világítás, könnyen mozgatható iskolabútorok; gyors, wifihálózat; minél természetesebb környezet stb.), tudatosan fejlesztett pedagógiai kultúra; támogató tanulási környezet a diákok és a tanárok számára is – (a magasan kvalifikált tanárok vonzása, támogatása, megtartása; hatékony osztálytermi stratégiák biztosítása).

20191101_222059.jpgÖtödikes diák magyar népmese illusztrációja

 (2) az intézmény)i kultúra
A „kollektív autonómia és felelősség” kifejezéssel leírható intézményi kultúra úgy tudja (tudná) segíteni az iskolai eredményességet, ha az iskoláknak lehetőségük van - jelen helyzetben: volna - arra, hogy maguk tűzzék ki nevelési-pedagógiai céljaikat, - ez nagyjából megvalósul, minden iskola azt ír be a nevelési programjába, amit akar -  maguk határozzák meg az ezek megvalósításához szükséges eszközöket, és arra is lehetőségük van, hogy önállóan döntsenek, reagáljanak a környezet kihívásaira. Ebben a munkahelyi légkörben az iskolavezetés fő célja, hogy a tanári kar és a szülők által közösen megállapított pedagógiai-nevelési célok elérésében az iskola sikeres legyen. Mindez az oktatási folyamat minden szereplője számára - iskolában dolgozók, diákok, szülők - együtt cselekvését, közös felelősségvállalását feltételezi.

 (3) a tanulásközpontú vezetés
A tanulásközpontú neveléshez diákoknak, szülőknek, tanároknak is szemléletváltásra van szüksége, hiszen a tanár nem megmondója, lediktálója a tudásnak, hanem felfedeztetője. Ez lassúbb, tanár, diák részéről is aktívabb, munkásabb folyamat, mint a ’lediktálom, megtanulod, ötöst kapsz, mindenki elégedett’ régi módszer. A szülőknek is változtatniuk kell a gondolkodásukon, a felfedeztető tanári magatartás a diák tanulását segíti, erősebb tanár-szülő partneri viszonyra van szükség ahhoz, hogy a szülő lássa, értse a tanári munkát.

20191101_224224.jpgÖtödikes diák magyar népmese illusztrációja

(4) a tanárok egymás közötti együttműködése
Az egymás közti együttműködésnek ki kellene terjednie szakmai, pedagógiai együttműködésre – pl. a továbbképzésen résztvevő tanárok részletesen beszámolnak kollégáiknak a képzése n szerzett tudásról – és a nevelés egyéb területein való együttműködésre is: esetmegbeszélésekre, osztálykonferenciákra ... A mai magyar iskolarendszerben több jó egyéni iskolai példa van erre, de még mindig újdonságnak számít rendszerszinten.

 (5) a szülők bevonása az iskola életébe
Több jellemző területe van, legfontosabbak az az iskola és a család közötti hatékony kommunikációra való törekvés a gyerek tanulmányi helyzetéről, lelki, önismereti neveléséről, iskolai szociális kapcsolatairól stb.

Ilyen terület még a szülői önkéntesség: a szülő aktív részvétele az iskola és/vagy osztály életében az iskola és a gyermek érdekében: pályaválasztási, pályaorientációs, lelki, egészségügyi képzésekben, egyéb iskolán kívüli foglalkozásokon - szakkörök, kirándulások, közösségépítő összejövetelek - való részvétel.

Harmadik a döntéshozatal: részvétel az iskolai szülői testületek munkájában; aktív párbeszéd a tanári közösséggel az iskolai nevelési célok meghatározásában, felülvizsgálatában, tudatos szülői reflexiók az iskola életéről és ezek közös értékelése.

 Igen, ezek a feltételek egy tudatos, biztonságos élethelyzetben lévő középosztálybeli családtól várhatók el, ez az egyik magyarázata annak, hogy Magyarországon miért határozza meg igen erősen a szülők társadalmi helyzete a diákok iskolai karrierjét ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása